Így maradhatnak jó kapcsolatban a nagyszülők a kamasz unokáikkal

Borítókép: Így maradhatnak jó kapcsolatban a nagyszülők a kamasz unokáikkal Forrás: pexels.com/Cottonbro Studio
Nehezebbnek tűnhet, de nem lehetetlen akkor, ha a nagyszülők megpróbálnak alkalmazkodni a tinédzser unoka megváltozott igényeihez, privát szférájához és az idejéhez.

Amikor a gyerekeink kicsik voltak, rengeteg időt töltöttek a nagyszüleikkel. Amellett, hogy jobbnál jobb, közös programjaik voltak, a jó kapcsolatukat a hétköznapjaikban való, aktív jelenlétük is tovább mélyítette. Volt, hogy ez órákig tartó Barbie babázást, színespapír-vagdosást vagy éppenséggel kígyózó, matchbox kocsisorok tologatását jelentette, melyik gyerek mire vágyott éppen. A kamaszkorukkal ez persze megváltozott, átalakult. Általánosan jellemző, hogy azok a módszerek, amik a kisgyerekekkel működtek, a tinédzser unokákkal szinte biztosan nem fognak. Míg korábban egy kirándulás, fagyizás, de akár egy közös játék is remek lehetőséget teremthetett arra, hogy megőrizhessék jó viszonyukat az unokáikkal,

az idő előrehaladtával ez egyre nagyobb kihívássá válhat.

A kamaszok nemhogy a nagyszüleiket, de még egymást se igazán hívják fel telefonon, a felnőttek üzeneteire egyszavas válaszokat adnak, és általában szívesebben töltik az idejüket kortársaikkal, mint a (nagy)szülői házban. Viszont nagyon fontos lenne, hogy egy bezáruló szobaajtó, a ritkuló találkozások, a látszólag elvágott érdeklődés ne szegje a nagyszülők kedvét, ne vegyék mindezt személyes sértésnek, és ne adják föl a közeledést. Ha bizonyos mértékig megpróbálnak alkalmazkodni a kamaszodó unokák változó személyiségéhez és igényeikhez, és hajlandóak némi erőfeszítésre, egyáltalán nem lehetetlen, hogy jó kapcsolatban maradhassanak velük. A következő, néhány módszer segíthet ebben.

Hívás helyett üzenet

„A legtöbb kamasz általában nem szívesen telefonál, a szöveges üzenet számukra komfortosabb – kevésbé időigényes és megterhelő” – mondja Darby Fox. A gyermek- és serdülőkori terapeuta szerint, aki tanácstalan, küldhet esetleg képüzenetet az unokájának, például olyasvalamiről, „ami közelebb hozhatja őt a nagyszülőkhöz, különösen, ha nem laknak a közelben. Ha van például egy olyan háziállat, amiről tudják, hogy a gyerek nagyon szereti, készítsenek róla egy fotót, és küldjék el nekik, amikor a kisállat legközelebb valami aranyosat csinál” – tanácsolja Fox.

Mutathasson, taníthasson nekik valamit

„A tizenévesek fantasztikus tanárok. Ha a nagyszülő szeretné megtanulni, hogyan kell valamit megcsinálni a számítógépen, vagy azt, hogy miként tudja használni a mesterséges intelligenciát, a kamasz szinte biztos, hogy boldogan meg fogja neki mutatni” – mondja Fox. A terapeuta szerint az egyik biztos módja annak, hogy a nagyszülők szorosabb kapcsolatot tudjanak kiépíteni a tizenéves unokáinkkal, ha hagyják, hogy ők tanítsanak nekik valamit.

Forrás: pexels.com/Anastasia Shuraeva
Szívesen segítenek eligazodni a digitális világban

Egy "fuvar" is összehozhat

Jó alkalmat adhat egy beszélgetésre, ha például ők viszik el valahová az unokáikat. Az olyan helyzetekben, tevékenységek során, amik nem igényelnek szemkontaktust– például a kocsiban ülve– a kamaszok jellemzően sokkal könnyebben nyílnak meg.

Az ítélkezés ellene dolgozik

A tiniknek nagyon fontos, hogy másfajta kapcsolatot építhessenek ki a nagyszüleikkel, mint amilyen a szüleikkel van. Érdemes elkerülni a folyamatos fegyelmezést, felügyelést, és az „amikor én annyi idős voltam, mint te” típusú felütéseket.

Nem mindegy, hogyan kérdeznek

Sok nagyszülőt az is frusztrálhatja, amikor rendre egyszavas válaszokat kap a kamasz unokájától– ha például afelől érdeklődik, hogy megy az iskola, mit tanult az adott héten, vagy egyszerűen csak hogy van. Az ilyen általános kérdések egyfelől azért nem működnek, mert tolakodónak tűnnek, másrészt a tinik általában nem is tudják, hogyan válaszoljanak rájuk. Szakemberek szerint érdemes konkrétabb kérdéseket feltenni, az olyan, érzelmileg terhelt témákat pedig nem feszegetni, mint például azt, hogy tetszik-e nekik valaki.