Hol kapható?
Előfizetek!
Előfizetek
Aktuális lapszámunkból
Titkos nyelv

A kétévesek vi­selkedését nem is olyan könnyű értelmeznie a felnőtteknek, mert a totyo­gók néha meg­lehetősen bizarr reakciók form...

Tovább
Bátor légy, ne tökéletes!

Sok felnőtt nő életét keseríti meg a megfelelési kényszer és a tökéletességre való görcsös törekvés. Hogyan neveld a lányodat, hog...

Tovább
Meghatározó gyermekévek

Szeretjük azt hinni, hogy valahol a húszas éveinkben kinőttük a gyerekkorunkat. Valójában egész életünkben visszük a csomagot, ame...

Tovább
Szégyen és gyalázat

A pszichológia meglepően sokáig nem foglalkozott a szégyen érzésével. Nagyon sokáig, ahhoz képest, mennyire meghatározónak bizonyu...

Tovább
A szerkesztő levele
A szerkesztő levele

Tomsits Tímea Főszerkesztő, pszichológus

Aki szégyelli magát – benne van a kifejezésben is –, az elutasítja az önvalóját, hiszen elfogadhatatlanul cselekedett. Hogy mi számít elfogadhatatlannak, azt már gyerekként kezdjük tanulni másoktól, a felnőttektől, a társainktól, és ebben nagyon sok a szubjektív elem.

Életem egyik nehéz pillanatában akadt a kezembe a Dr. Hawkins-féle tudattérkép. Ezen a legalacsonyabbrendű érzelem a szégyen. Gondolkozni kezdtem: hogy is van ez?
Ha a tolerálhatatlan viselkedést összemosom a személyemmel, az megbénít („meg sem merek mozdulni, nehogy tovább rontsam a helyzetet”), elszigetel („senki sem akar velem lenni, annyira rossz vagyok”) és megakadályoz abban, hogy elfogadjam a jót („az nekem nem jár”).
Muszáj még egyszer leírnom, mert fontos. Amíg valaki szégyelli magát, nem képes önmaga lenni. Hiszen éppen azt szégyelli.
Ahogy tovább olvasgattam Hawkins listáját, láttam, hogy a düh, a harag jóval magasabban helyezkedik el a skálán, utána már csak pozitív minőségek következnek. Ez is logikus, a düh ugyanis – szemben a teljesen passzív szégyennel – aktivitást feltételez. Kimozdít a bénultságból, cselekvésre sarkall. Csakhogy ez az az érzelem, amelyet az első pillanattól tiltólistára tesz a környezetünk. Még az is megtörténhet, hogy amikor elhangzik, „szégyelld magad!”, és a gyerek kikéri magának, hogy megbélyegezzék, arra is felszólítják, hogy fojtsa el a dühét.
A szégyenről társadalmi szinten azt gondoljuk, hogy hasznos érzelem, mert visszatartó ereje van. A haragot viszont destruktívnak és helytelennek tartjuk. Szerintem ez sok problémánk forrása.
Meglepő, de a szégyen a pszichoterápiában is hátra szorult, alig kapott figyelmet, miközben nincs olyan pszichiátriai kórkép, amelyben ne jelenne meg. Depresszió, kényszerneurózis, PTSD, szorongás, fóbiák, pánik-, borderline, nárcisztikus, hisztrionikus, dependens személyiségzavarok, evés-, impulzuskontroll- és az összes szexuális zavar.

Sose szégyenítsd meg a gyereked, keress más utat a fegyelmezésre. Ebben a számunkban ehhez adunk segítséget.

További témáink

Szégyen és gyalázat

A pszichológia meglepően sokáig nem foglalkozott a szégyen érzésével. Nagyon sokáig, ahhoz képest, mennyire meghatározónak bizonyul identitásunk szempontjából. A szégyen bénító, energetikailag szinte mínuszos érzelem. Önbüntetést, szorongást, komplexusokat von maga után. Ha mindannyian törölnénk a szótárunkból a megszégyenítő kifejezéseket, ez a világ sokkal szebb hely lehetne...

Tovább

Más bőrébe bújva

Hogyan támogathatod a gyerek diétáját? Olyan ételeket erőltetsz rá, amelyeket nem szeret? Borítékolható a kudarc, a szorongás, a zugevés.

Tovább

Két tűz között

Hogyan és miért változik az apaszerep? Jó ez nekünk? Jó ez az apáknak? És a gyerekeknek?

Tovább

Alfa generáció

Nem kőbe vésett szabály, hogy az elsőszülöttből főnök lesz, de a személyiség fejlődésére mégis hatással van a születési sorrend

Tovább

Tiltakozom, tehát vagyok

A felnőtté válás meghatározó élménye a tiltakozás, a nemet mondás és elutasítás képessége. A szülőnek nehéz perceket szerez ugyan, de hosszú távon meghálálja magát, ha nem ellenkezünk: hagyjuk a gyereket ellenkezni. Hogy megkönnyítsük a folyamatot, összeszedtük, milyen jellemvonásokat erősít a lázadás! A primér nemet mondás és földön fetrengés korszaka szerencsére nem tart örökké. Miközben a […]

Tovább

A vicc és a határa

A nevetés fontos szerepet játszik az agy fejlődésében. Fokozza a vér áramlását az agyban, egy kiadós kacagás után energikusabbnak és éberebbnek érezzük magunkat. Könnyebbé válik az összpontosítás, fogékonyabbá válunk a tanulásra. De a humor nem mindig pozitív: egy ártatlan nevetéssel is könnyen meg lehet bántani valakit. A határokra pedig nekünk kell megtanítani a gyereket. Évekkel […]

Tovább
Tetszettek a cikkeink és szeretnéd házhoz kapni a magazint?

Most egyszerűen megteheted!

1 éves előfizetés (6 lapszám) csak 3600 Ft!

Érdekel
Érdekelnek a legújabb cikkeink, exkluzív tartalmaink?

Iratkozz fel hírlevelünkre és elsőként olvashatod a legújabb tippjeinket a gyereknevelés minden területén!